A legmélyebben gyökerező egojáték

Az egész életünk egy nagy rohanás. Rohanunk a különböző vágyaink, a beteljesületlen álmaink, az élet szép ígéretei után. Vonz bennünket a pénz, a hatalom, a presztízs, a beteljesült, boldog élet.

Mi állhat e mögött az egész életünkön át tartó rohanás mögött? Mi késztet bennünket arra, hogy mindig céljaink bűvöletében éljünk?

E mögött az élethosszig tartó rohanás mögött a talán legátfogóbb egojáték áll, amely az ego létének az egyik legfontosabb gyökerét adja.

Minden ego alapvető törekvése a növekedés, hogy minél nagyobb, erősebb és szilárdabb legyen. Egyre magasabbra és magasabbra akar jutni a világ hierarchikus építményében és egyre nagyobb területeket akar a befolyása alá gyűrni.

Egész aztán egész életünkben különböző célokat kergetünk, ambícióinktól vezérelve. Mindig törekszünk valamire, mindig el akarunk érni valamit. E mögött az állandó rohanás mögött az áll, hogy állandóan úgy érezzük, hogy még nem azok vagyunk, aminek, akinek lennünk kellene. Soha nem vagyunk elégedett azzal, ami van, mindig másra vágyunk, mások szeretnénk lenni, jobbak, szebbek, gazdagabbak, mint amilyenek most vagyunk.

Mindenkiben él tehát egy idealizált kép arról, hogy milyen szeretne lenni. Ezt az idealizált képet az elme kivetít a jövőbe és feltárja a megvalósításhoz vezető utat. Ez a kép azonban állandó rohanást, feszültséget, szorongást és aggodalmaskodást okoz az életünkben, mert soha semmit sem adnak ingyen az életben, mindenért meg kell küzdenünk.

Ha pedig kielégítjük valamelyik ambíciónkat, akkor rögtön ezután ezer más lép a helyére, mert oly sok területe van az életnek, ahol nem értük még el a céljainkat.

Így kergetjük aztán céljainkat egészen a halálunkig, amikor majd rájövünk azoknak az értelmetlenségére. Miért is lennének ezek a célok értelmetlenek, kapjuk fel rögtön a fejünket.

Ennek az értelmetlenségnek az oka a formavilág alapvető természetében rejlik. Ebben a világban ugyanis minden forma az állandó változásnak, a születésnek és a halálnak van alávetve. Bármit vonzunk is magunkhoz életünk során, azt mind el fogjuk veszíteni egyszer, mert ebből a világból mindenki üres kézzel távozik, azok is, akik ambícióikat kergetve a múlt és jövő káprázatában éltek.

A spirituális keresésünk során meg kell látnunk ezt a folyamatot és rá kell ébrednünk arra, hogy már nem kell valamivé válnunk, mert már most rendelkezünk minden olyan adottsággal, amit egy gondolati képet kergetve a jövőben kerestünk eddig.

Éberen töltött minden percünkben két választás előtt állunk: választanunk kell a múlt és jövő között feszülő ambíciók, vagy a Most csendje, egyszerűsége, tisztasága és élettől vibráló üressége között. Azonban csakis ez utóbbi az, amely behozza az életünkbe a Jelenlétet!

Részlet Frank M. Wanderer: The Biggest Obstacle to Enlightenment: How to Escape from the Prison of Mind Games? című könyvéből

Hétfőn magyarul is megjelenik Frank M. Wanderer ÉBRESZTŐKÖNYVE, a Csendes forradalom. A Tudat evolúciója. 

Itt olvashatod a könyv egyes cikkeit.

A könyv könyvesbolti forgalomba nem kerül, itt rendelhető elő: http://fmcf.kery.org/

Advertisements