SZELLEMI SZÜLETÉS – ELMARAD?

C. G. Jung szerint életünk során három születést kell átélnünk. A testi születést, az ego megszületését és a szellemi születést.

Ennek megfelelően a személyes fejlődésünket három növekedési folyamat jellemzi. Életünk első harmadában a testi növekedésen van a hangsúly, életünk második harmadában az egónk teljesedik ki, életünk utolsó harmada pedig a belső spirituális fejlődésünk időszaka.

Míg az első két születés során életünk hangsúlya a külvilági lehetőségek minél maximálisabb kihasználásán van, addig a szellemi születésben a bennünk lévő fejlődési potenciálokra helyeződik át a hangsúly.

Sajnos a legtöbb ember életében ez nem történik meg, náluk a szellemi születés különböző okok miatt elmarad.

Vizsgáljuk meg, hogy mi lehet ennek az oka, mi akadályozza meg bennünk a szellemi születést.

Az elme programozása

A szellemi születést elsősorban az elme kondicionált mély programjai akadályozzák meg bennünk.

Ezek a programok ugyanis az ego fejlődését helyezik előtérbe, és ennek a fejlődésnek az élethosszig való fenntartására törekednek. Az ego kiteljesedését segítik elő, egy erős és hatékony ego megteremtésre ösztönöznek bennünket és ezt tartják az emberi fejlődés végcéljának is. Az ego háttérbe lépését a gyengeség jelének tekintik, amit szégyellnünk kell, és mindenáron el kell kerülnünk.

Ezek a kondicionált elmeminták különböző hitrendszerekként, gondolatmintákként realizálódnak az életünkben.

Ezeket a hitrendszereket, gondolatmintákat azonban nem mi magunk hoztuk létre, hanem készen kaptuk azokat a szüleinktől, a közösségtől és a társadalomtól, amelyben felnőttünk, valamint a médiákból vettük át. Ezeket a készen kapott gondolatmintákat pedig sokszor tudattalanul, gondolkodás nélkül elfogadtuk, sőt azonosultunk velük és így azokat a személyiségünkbe is beépítettük.

Így keletkeztek az évek során a különböző meggyőződéseink, így teremtettünk meg egy hit és értékrendszert magunkban, és ezen az alapon szervezzük meg az egész életünket.

Ami történik velünk nap, mint nap, azoknak az eseményeknek ezek a kondicionált elmemintáink szolgálnak háttérül. Félelmeink, vágyaink, örömeink, motivációink legtöbbje ezekből az elmemintákból ered és azok megerősödését szolgálja.

A társadalmi minta

A fentiek alapján tehát megállapíthatjuk azt, hogy a programozott elménk egy társadalmi termék. Így az ego erősítése és a szellemi születés elmaradása tulajdonképpen a társadalom érdekét szolgálja.

A Földünkön jelenleg a társadalmi együttélés legalapvetőbb mintáját a fogyasztói társadalom adja. Ennek a lényege az, hogy a társadalmi fejlődés alapját a gazdasági növekedés alkotja, a gazdasági növekedés pedig attól függ, hogy mi mennyit vásárolunk, mennyit fogyasztunk.

A legfőbb fogyasztó pedig az ego, hisz minden megvásárolt termék (ház, autó, szép ruha) az ego képzelt nagyságát növeli. Minél több dolgot vagy hatalmat birtoklunk, annál jelentősebb személyek vagyunk a fogyasztói társadalomban.

Ha azonban a figyelmünk elfordul az egótól és belső fejlődésre, a szellemi születésre törekszünk, akkor a fogyasztói kvalitásunk jelentős mértékben lecsökken, mivel már nem vagyunk vevők azokra a dolgokra, amik eddig az egónkat növelték.

Mivel az utóbbi évtizedekben egyre többünkben jelent meg a vágy erre a szellemi születésre, ezért megváltozott a társadalmi stratégia is.

A spirituális fejlődést is fogyasztó termékké tették, amit nagyban elősegít az ego túlélési ösztöne. Az ego, akit eddig a pénz és a hatalom érdekelt, most a spirituális fejlődés felé fordult és a spirituális ego ruháját öltötte magára.

Ezt a spirituális köntöst pedig egyre több és több spirituális tudással és élményekkel próbáljuk egyre színesebbé és egyedibbé tenni. Mindezzel azt reméljük, hogy a spirituális fejlődés a spirituális egónk további növekedését és örök boldogságát fogja szolgálni.

A fogyasztói társadalom pedig örömmel kiszolgálja ezt az igényünket is. Elég szétnéznünk a spirituális könyvek, módszerek és mesterek nyüzsgő piacán. Semmi nem történt tehát, a fogyasztói társadalmi minta megmaradt, csak a tartalma változott.

A szellemi születés

A szellemi születés, a belső fejlődés szempontjából azonban nem az a fontos, hogy életünk során mennyi spirituális tudást gyűjtöttünk össze, milyen spirituális fejlesztő módszereket sajátítottunk el, hogy milyen felemelő spirituális élményekben volt már részünk.

A szellemi születés csakis a tudatosságból fakadhat.

A belső fejlődésünk tehát nem csak az élettapasztalataink függvénye, hanem sokkal inkább azé a képességünké, hogy képesek vagyunk-e a figyelmünket a külső világról a belső világunk felé fordítani. Képesek vagyunk-e elfordulni az egós programozott elmemintáinktól, és van-e bennünk egy mélyről fakadó vágyakozás a „Ki vagyok én?” igazsága iránt.

A társadalmi fogyasztói minta pedig éppen ezt a figyelemváltást próbálja megakadályozni bennünk azzal, hogy figyelmünket vagy a különböző fogyasztási cikkeken, vagy a spirituális egót is magában foglaló spirituális fejlődési mintán rögzíti.

Ennek a spirituális fejlődési mintának pedig fontos eleme az, hogy megértsük az elménk tartalmát, megértsük és elemezzük a gondolatainkat és érzelmeiket.

Figyelmünket így leköti az a számtalan módszer, amivel a gondolatainkat és érzelmeinket vizsgáljuk. Ezt tekintjük a belső világunknak és ezzel teremtjük meg annak a látszatát, hogy befelé fordulva a szellemi születésünkön munkálkodunk.

A szellemi születés szempontjából a belső világ azonban nem az elménk és érzelmeink sokszor kaotikus világát jelenti. A figyelmünket nem ezeknek az elemzésére és megértésére kell fordítanunk, hanem a saját létezőségünkre kell tudatossá válnunk, amely mintegy középpontként található meg a külső életünk, a személyes történetünk mögött. Ez a valódi, belső világunk.

A szellemi születés során tudatossá, éberré válunk erre a középpontra, erre a belső világra.

Ha ez megtörténik, akkor az életünk teljesen más alapokra helyeződik. Az elme működése leáll, és ezzel egyidejűleg megszűnik az elmével való azonosulásunk érzése. Eltűnik a spirituális egó, az elkülönült kis én belőlünk és tudatosul bennünk egy átható, könnyed Jelenlét tudata.

A személy eltűnt és csak a csend és a Jelenlét maradt meg, mint lényünk eredeti valósága. A továbbiakban már ez alkotja a belső fejlődésünk valódi alapját.

Részlet Frank M. Wanderer: Csendes forradalom. A Tudat evolúciója című könyvéből

A szerzőről

Frank M. Wanderer Ph.D. főiskolai tanár, transzperszonális pszichológus, tudatkutató.

A könyv megrendelhető itt: http://fmcf.kery.org/

3d-book-fmw-csf-large

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s